Alfa tesztelés Vs béta teszteléssel: Mi a különbség?

Tartalomjegyzék:

Anonim

Alfa tesztelés

Az alfa tesztelés egyfajta elfogadási teszt; az összes lehetséges probléma és hiba azonosítása érdekében, mielőtt a végső terméket kiadnák a végfelhasználóknak. Az alfa tesztelést a tesztelők végzik, akik a szervezet belső alkalmazottai. A fő cél azoknak a feladatoknak az azonosítása, amelyeket egy tipikus felhasználó végezhet, és tesztelheti őket.

A lehető legegyszerűbben fogalmazva, ezt a fajta tesztelést csak azért hívják alfának, mert korán, a szoftver fejlesztésének vége felé és a béta tesztelés előtt elvégzik. Az alfa tesztelés fő célja a valódi felhasználók szimulálása fekete doboz és fehér doboz technikák alkalmazásával.

Béta tesztelés

A béta tesztelést a szoftver "valós felhasználói" végzik "valós környezetben", és ez a külső felhasználói elfogadás tesztelésének tekinthető. Ez az utolsó teszt, mielőtt egy terméket eljuttatna az ügyfelekhez. Az ügyfelektől érkező közvetlen visszajelzés a Beta Testing fő előnye. Ez a tesztelés segít a termékek tesztelésében az ügyfél környezetében.

A szoftver bétaverziója korlátozott számú végfelhasználó számára kerül kiadásra, hogy visszajelzést kapjon a termék minőségéről. A bétatesztelés csökkenti a termék meghibásodásának kockázatát és javítja a termék minőségét a vásárlói ellenőrzés révén.

FŐ KÜLÖNBSÉG

  • Az alfa tesztelést a szervezet tesztelői, míg a béta tesztet a végfelhasználók végzik.
  • Az alfa tesztelés a fejlesztő webhelyén, míg a béta tesztelés az ügyfél helyszínén történik.
  • A megbízhatóságot és a biztonsági teszteket az alfa tesztelés során nem végezzük el mélységesen, míg a megbízhatóságot, a biztonságot és a robusztusságot a béta tesztelés során ellenőrizzük.
  • Az alfa tesztelés a Whitebox és a Blackbox teszteket egyaránt magában foglalja, míg a béta tesztelés főként a Blackbox tesztet foglalja magában.
  • Az alfa teszteléshez tesztelési környezetre van szükség, míg a béta teszteléshez nincs szükség tesztelési környezetre.
  • Az alfa tesztelés hosszú végrehajtási ciklust igényel, míg a béta tesztelés csak néhány hét végrehajtást igényel.
  • A kritikus problémákat és hibákat azonnal kezeljük és kijavítjuk az Alfa tesztelés során, míg a problémákat és hibákat a végfelhasználóktól gyűjtjük össze, és tovább hajtjuk végre a béta tesztelés során.

Alfa tesztelés Vs béta tesztelés:

Az alábbiakban bemutatjuk a különbségeket az alfa és a béta tesztelés között:

Alfa tesztelés

Béta tesztelés

Alfa tesztelés olyan tesztelők által, akik általában a szervezet belső alkalmazottai A béta tesztelést olyan ügyfelek vagy végfelhasználók végzik, akik nem a szervezet alkalmazottai
Alfa tesztelés a fejlesztő webhelyén A béta tesztelés a termék kliens helyén vagy végfelhasználóján történik
A megbízhatósági és biztonsági teszteket nem végezzük mélyreható alfa teszteléssel A béta tesztelés során ellenőrizzük a megbízhatóságot, a biztonságot és a robusztusságot
Az alfa tesztek mind a fehér doboz, mind a fekete doboz technikákat magukban foglalják A béta tesztelés általában fekete doboz tesztelést használ
Az alfa tesztek laboratóriumi vagy tesztelési környezetet igényelnek A béta teszteléshez nincs szükség laboratóriumi vagy tesztelési környezetre. A szoftver elérhetővé válik a nyilvánosság számára, és azt mondják, hogy valós idejű környezet
Hosszú végrehajtási ciklusra lehet szükség az alfa teszteléshez Csak néhány hét végrehajtás szükséges a béta teszteléshez
A kritikus problémákat vagy javításokat a fejlesztők azonnal kezelhetik az Alpha tesztelés során A legtöbb kérdés vagy visszajelzés a béta tesztelésből származik, és a termék későbbi verzióiban kerül bevezetésre
Az alfa tesztelés a termék minőségének biztosítását jelenti, mielőtt áttérne a Beta tesztelésre A bétatesztelés a termék minőségére is összpontosít, de összegyűjti a felhasználók inputját a termékről, és biztosítja, hogy a termék készen álljon a valós idejű felhasználókra.

A béta tesztelés típusai

A szoftver tesztelésében különböző típusú béta tesztek léteznek, és ezek a következők:

Hagyományos béta tesztelés: A terméket elosztják a célpiacon, és a kapcsolódó adatokat minden szempontból összegyűjtik. Ezeket az adatokat felhasználhatjuk a termék fejlesztésére.

Nyilvános béta tesztelés: A terméket online csatornákon keresztül nyilvánosan közzéteszik a külvilág felé, és bárkitől adatokat gyűjthetnek. A visszajelzések alapján a termék fejlesztése elvégezhető. Például a Microsoft az összes bétateszt közül a legnagyobbat hajtotta végre operációs rendszerén - a Windows 8 operációs rendszer hivatalos kiadása előtt.

Technikai béta tesztelés: A terméket kiadják a szervezet belső csoportjának, és visszajelzéseket / adatokat gyűjt a szervezet alkalmazottaitól.

Összpontosított béta: A terméket a program sajátosságaira vonatkozó visszajelzések gyűjtése céljából hozzák forgalomba. Például a szoftver fontos funkcionalitása.

Kiadás utáni béta: A termék megjelenik a piacon, és adatokat gyűjtenek a termék jövőbeli megjelenésének fejlesztése érdekében.

A tesztelés fázisai

Az alfa és a béta teszteket jellemzően "szabadon kapható" szoftverek vagy termékorientált vállalatok számára végzik. A termékvállalatok tesztelésének fázisai általában egy szolgáltatás-orientált szervezettől eltérnek. Ezután következik a termékcégek által elfogadott tesztelési szakasz

Alpha előtti : - A szoftver prototípus. A felhasználói felület teljes. De nem minden funkció fejeződik be. Ebben a szakaszban a szoftvert nem teszik közzé.

Alpha : A szoftver a fejlesztés közelében van, és belsőleg tesztelték a hibákat / problémákat

Béta : A szoftver stabil és korlátozott felhasználói bázisra kerül. A cél az, hogy visszajelzést kapjunk a termékről, és ennek megfelelően változtassunk a szoftveren

Release Candidate (RC): A Beta Test visszajelzése alapján változtatásokat hajt végre a szoftveren, és ki akarja próbálni a hibajavításokat. Ebben a szakaszban nem kíván radikálisan megváltoztatni a funkcionalitást, csak ellenőrizni kell a hibákat. Az RC-t a nyilvánosság számára is kiadják

Kiadás: Minden mű, szoftver közzétételre kerül.

Megjegyzés : A fenti a tesztelési szakaszok standard definíciója, de a marketing vonzerejének megszerzése érdekében a vállalatok egyesítik az olyan szakaszokat, mint az „alfa előtti béta”, az „előzetes béta” stb.

Belépési feltételek alfa teszteléshez:

  • Szoftverkövetelmények dokumentum vagy üzleti követelmények specifikáció
  • Vizsgálati esetek az összes követelménynek
  • Tesztelő csapat, jól ismeri a szoftveralkalmazást
  • Tesztelje a Lab környezet környezetét
  • QA Build készen áll a végrehajtásra
  • Tesztkezelő eszköz tesztesetek feltöltéséhez és hibák naplózásához
  • Nyomon követhetőségi mátrix annak biztosítására, hogy minden tervezési követelménynek legyen egy olyan tesztesete, amely igazolja

Kilépés a kritériumok alfa teszteléséhez

  • Az összes teszteseményt végrehajtották és sikeresen teljesítették.
  • Minden súlyossági kérdést meg kell oldani és lezárni
  • Teszt összefoglaló jelentés kézbesítése
  • Győződjön meg arról, hogy további funkciók nem vehetők igénybe
  • Jelentkezzen be az Alpha teszteléskor

Belépési feltételek a béta teszteléshez:

  • Aláírjon egy dokumentumot az Alpha tesztelésről
  • A szoftver béta verziójának készen kell lennie
  • Környezet készen áll a szoftveralkalmazás nyilvánosságra hozatalára
  • Eszköz valós idejű hibák rögzítésére

Kilépési feltételek a béta teszteléshez:

  • Minden nagyobb és kisebb kérdés lezárult
  • A visszajelzési jelentést nyilvánosan kell elkészíteni
  • Béta teszt összefoglaló jelentés átadása

Az alfa tesztelés előnyei:

  • Korai szakaszban jobb képet nyújt a szoftver megbízhatóságáról
  • Segít a valós idejű felhasználói viselkedés és a környezet szimulálásában.
  • Sok showstopper vagy súlyos hiba észlelése
  • Képesség a tervezés és a funkcionalitás hibáinak korai felismerésére

A béta tesztelés előnyei

  • Csökkenti a termék meghibásodásának kockázatát a vásárlói hitelesítéssel.
  • A Béta tesztelés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy teszteljék az indítás utáni infrastruktúrát.
  • Javítja a termék minőségét a vásárlói visszajelzések révén
  • Költséghatékony a hasonló adatgyűjtési módszerekhez képest
  • Jóakaratot teremt az ügyfelekkel és növeli az ügyfelek elégedettségét

Az alfa tesztelés hátrányai:

  • A funkcionalitást nem lehet tesztelni, mivel a szoftver még fejlesztés alatt áll. Néha a fejlesztők és a tesztelők elégedetlenek az alfa-teszt eredményeivel

A béta tesztelés hátrányai

  • A tesztkezelés kérdés. Összehasonlítva más tesztelési típusokkal, amelyeket általában egy vállalaton belül hajtanak végre ellenőrzött környezetben, a béta tesztelés a valós világban történik, ahol ritkán van ellenőrzése.
  • A megfelelő béta felhasználók megtalálása és részvételük fenntartása kihívást jelenthet

Az alfa- és béta-teszt mítoszai:

Tévhit: Az alfa- és béta-teszteket túl későn hajtják végre a tesztelés életciklusában, hogy előnyökhöz jussanak

Igazság: Az alfa- és bétatesztelés segít kiemelni a szoftveralkalmazás kulcsfontosságú problémáit, és felhasználói visszajelzést ad.

Tévhit: Az alfa és a béta tesztelés során ugyanolyan típusú teszteket végeznek, és ezek nem különböznek egymástól

Igazság: Az alfa tesztelés laboratóriumi környezetben történik, míg a béta tesztelés során a valós felhasználók első kézből szerzett tapasztalatok alapján jelentenek valós problémákat. Mindkét forgatókönyv rendkívül különbözik egymástól.

Tévhit: A béta típusú tesztelés nehéz és időigényes

Igazság: A béta teszteléshez idő / tapasztalat szükséges a legnagyobb érték eléréséhez. De az általa nyújtott adatok / visszajelzések felbecsülhetetlenek.

Tévhit: A béta tesztelés kevés vagy egyáltalán nem hasznos információt generál

Igazság: A sikeres béta teszt rengeteg értékes információt hozhat létre, amelyet egyébként nehéz beszerezni laboratóriumi környezetben.

Következtetés

A Szoftvertechnikában, függetlenül attól, hogy hány tesztet hajt végre, hány hibát öl meg, a szoftvere haszontalan, ha a végfelhasználóknak nem tetszik. A bétatesztelés (a görög ábécé második betűje) segít hiteles visszajelzést adni a szoftverről a valós felhasználóktól.

Az alfa tesztelés (az első betű a görög ábécében) segít a valós idejű felhasználói környezet szimulálásában, mielőtt a szoftvert elküldenék a béta tesztelésre, és segít kialakítani egy stabil szoftverjelöltet, amely alkalmas a béta tesztekre.

Az alfa és a béta teszt elengedhetetlen a tesztelés életciklusában.