A szoftver tesztelése a szoftveralkalmazás ellenőrzésének és érvényesítésének folyamata annak ellenőrzésére, hogy az az elvárt módon működik-e. A szándék a hibák felkutatása és a termékminőség javítása. A szoftver tesztelésének két módja van, nevezetesen a pozitív tesztelés és a negatív tesztelés.
Pozitív tesztelés
A Pozitív tesztelés egy olyan típusú teszt, amelyet egy szoftveralkalmazáson hajtanak végre úgy, hogy az érvényes adathalmazokat adja meg bemenetként. Ellenőrzi, hogy a szoftveralkalmazás pozitív bevitel esetén a várt módon viselkedik-e vagy sem. Pozitív tesztet hajtanak végre annak ellenőrzésére, hogy a szoftveralkalmazás pontosan azt csinálja-e, amit várnak tőle.
Például -
Az alkalmazásban van egy szövegmező, amely csak számokat fogad el. 99999-ig terjedő értékek megadása elfogadható lesz a rendszer számára, és ezen kívül más értékek sem lehetnek elfogadhatók. A pozitív teszt elvégzéséhez állítsa be az érvényes bemeneti értékeket 0 és 99999 között, és ellenőrizze, hogy a rendszer elfogadja-e az értékeket.
Negatív tesztelés
A negatív tesztelés egy tesztelési módszer, amelyet a szoftveralkalmazáson hajtanak végre, érvénytelen vagy nem megfelelő adatkészletek megadásával. Ellenőrzi, hogy a szoftveralkalmazás a várt módon viselkedik-e a negatív vagy nem kívánt felhasználói bemenetekkel. A negatív teszt célja annak biztosítása, hogy a szoftveralkalmazás ne összeomoljon és stabil maradjon érvénytelen adatbevitel esetén.
Például -
Negatív teszt elvégezhető az A – Z vagy a – Z karakterek beírásával. Egyik szoftverrendszernek sem szabad elfogadnia az értékeket, különben hibaüzenetet kell adnia ezekhez az érvénytelen adatbevitelekhez.
Mindkét teszt során a következőket kell figyelembe venni:
- Beviteli adat
- Olyan művelet, amelyet végre kell hajtani
- Kimenet eredménye
Pozitív és negatív teszteléshez használt tesztelési technika:
A következő technikákat alkalmazzák a tesztek pozitív és negatív validálásához:
- Határérték elemzés
- Ekvivalencia felosztás
Határérték elemzés:
Ez az egyik szoftveres tesztelési technika, amelyben a tesztesetek úgy vannak megtervezve, hogy az értékeket tartalmazzák a határon. Ha a bemeneti adatokat a határértékhatárokon belül használják, akkor azt pozitív tesztelésnek mondják. Ha a bemeneti adatokat a határértékhatárokon kívül választják ki, akkor azt negatív tesztelésnek mondják.
Például -
A rendszer elfogadhatja a 0 és 10 közötti értékeket. Az összes többi szám érvénytelen érték. Ezzel a technikával a -1,0,1 és a 9,10,11 határértékeket teszteljük.
Ekvivalencia felosztás:
Ez egy szoftveres tesztelési technika, amely a bemeneti adatokat sok partícióra osztja fel. Az egyes partíciók értékeit legalább egyszer tesztelni kell. Érvényes értékű partíciókat használnak a pozitív teszteléshez. Míg az érvénytelen értékű partíciókat negatív tesztelésre használják.
Például-
Numerikus értékek A nullától tízig két (vagy három) partícióra oszthatók. Esetünkben két -10-től -1-ig és 0-tól 10-ig terjedő partíciónk van. A forgatókönyvek teszteléséhez mindegyik részből mintaértékeket (5 és -5) lehet venni.
Következtetés:
A tesztelés segít a minőségi szoftveralkalmazásban és biztosítja, hogy a szoftver hibátlan legyen a szoftver elindítása előtt. A hatékony teszteléshez használja a - Pozitív és Negatív teszteket egyaránt, amelyek kellő bizalmat adnak a szoftver minőségében. A valós idejű felhasználók bármilyen értéket megadhatnak, és ezeket a kiadás előtt tesztelni kell.