Ebben az oktatóanyagban megtudhatja:
- Melyek az R típusú adattípusok?
- Változók
- Vektorok
- Számtani operátorok
- Logikai operátorok
Melyek az R típusú adattípusok?
Az alábbiakban bemutatjuk az R-programozás adattípusait vagy adatstruktúráit:
- Skalárok
- Vektorok (numerikus, karakteres, logikai)
- Mátrixok
- Adatkeretek
- Listák
Alapvető típusok
- A 4.5 egy számjegynek nevezett tizedesérték .
- A 4 egy egész számnak nevezett természetes érték . Az egész számok szintén numerikusak.
- A TRUE vagy FALSE egy logikai érték, amelyet logikai bináris operátoroknak nevezünk R-ben.
- A "" vagy a '' értéke szöveg (karakterlánc). Karaktereknek hívják őket .
A változó típusát az class függvénnyel ellenőrizhetjük
1. példa:
# Declare variables of different types# Numericx <- 28class(x)
Kimenet:
## [1] "numeric"
2. példa:
# Stringy <- "R is Fantastic"class(y)
Kimenet:
## [1] "character"
3. példa:
# Booleanz <- TRUEclass(z)
Kimenet:
## [1] "logical"
Változók
A változók az R egyik alapvető adattípusa, amely értékeket tárol és fontos elem az R programozásban, különösen egy adattudós számára. Az R adattípusokban egy változó számot, objektumot, statisztikai eredményt, vektort, adatkészletet, modell predikciót tárolhat, alapvetően bármit, amit R kimenet ad ki. Ezt a változót később egyszerűen használhatjuk a változó nevének meghívásával.
A változó adatszerkezetek deklarálásához R-ben hozzá kell rendelnünk egy változó nevét. A névben nem lehet szóköz. Használhatjuk a _ szót szavakhoz való kapcsolódásra.
Ha az R programozásban adatot szeretne adni a változóhoz az adattípusokban, használja a <- vagy = billentyűt.
Itt van a szintaxis:
# First way to declare a variable: use the `<-`name_of_variable <- value# Second way to declare a variable: use the `=`name_of_variable = value
A parancssorba a következő kódokat írhatjuk, hogy megtudjuk, mi történik:
1. példa:
# Print variable xx <- 42x
Kimenet:
## [1] 42
2. példa:
y <- 10y
Kimenet:
## [1] 10
3. példa:
# We call x and y and apply a subtractionx-y
Kimenet:
## [1] 32
Vektorok
A vektor egydimenziós tömb. Hozhatunk létre egy vektort az összes alapvető R típusú adattal, amelyet korábban megtanultunk. A vektoros adatstruktúrák R-ben történő létrehozásának legegyszerűbb módja a c parancs használata.
1. példa:
# Numericalvec_num <- c(1, 10, 49)vec_num
Kimenet:
## [1] 1 10 49
2. példa:
# Charactervec_chr <- c("a", "b", "c")vec_chr
Kimenet:
## [1] "a" "b" "c"
3. példa:
# Booleanvec_bool <- c(TRUE, FALSE, TRUE)vec_bool
Kimenet:
##[1] TRUE FALSE TRUE
Aritmetikai számításokat végezhetünk vektoros bináris operátorokon R-ben.
4. példa:
# Create the vectorsvect_1 <- c(1, 3, 5)vect_2 <- c(2, 4, 6)# Take the sum of A_vector and B_vectorsum_vect <- vect_1 + vect_2# Print out total_vectorsum_vect
Kimenet:
[1] 3 7 11
5. példa:
R-ben lehetséges egy vektor szeletelése. Bizonyos esetekben csak a vektor első öt sora érdekel minket. Az [1: 5] paranccsal kivonhatjuk az 1–5 értéket.
# Slice the first five rows of the vectorslice_vector <- c(1,2,3,4,5,6,7,8,9,10)slice_vector[1:5]
Kimenet:
## [1] 1 2 3 4 5
6. példa:
Az értéktartomány létrehozásának legrövidebb módja: a két szám közötti: Például a fenti példából írhatunk c (1:10) -t, hogy egy-tíz értékű vektort hozzunk létre.
# Faster way to create adjacent valuesc(1:10)
Kimenet:
## [1] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Számtani operátorok
Először az alapvető számtani operátorokat fogjuk látni az R adattípusokban. Az alábbiakban az R programozás számtani és logikai operátora áll:
|
Operátor |
Leírás |
|---|---|
| + | Kiegészítés |
| - | Kivonás |
| * | Szorzás |
| / | Osztály |
| vagy ** | Hatványozás |
1. példa:
# An addition3 + 4
Kimenet:
## [1] 7
Könnyedén átmásolhatja és beillesztheti a fenti R kódot az Rstudio Console-ba. A kimenet a # karakter után jelenik meg. Például megírjuk a kódnyomtatást ('Guru99'), a kimenet ## [1] Guru99 lesz.
A ## azt jelenti, hogy kinyomtatunk egy kimenetet, és a szögletes zárójelben lévő szám ([1]) a kijelző száma
A # annotációval kezdődő mondatok . Használhatjuk a # kódot egy R szkript belsejében a kívánt megjegyzések hozzáadásához. R nem fogja elolvasni a futási idő alatt.
2. példa:
# A multiplication3*5
Kimenet:
## [1] 15
3. példa:
# A division(5+5)/2
Kimenet:
## [1] 5
4. példa:
# Exponentiation2^5
Kimenet:
5. példa:
## [1] 32
# Modulo28%%6
Kimenet:
## [1] 4
Logikai operátorok
Logikai operátorokkal logikai feltételek alapján vissza akarjuk adni az értékeket a vektoron belül. Az alábbiakban részletesen felsoroljuk az R-program adattípusainak logikai operátorait
Az R logikai állításai a [] belsejébe vannak tekerve. Sok feltételes állítást felvehetünk tetszés szerint, de zárójelbe kell foglalnunk őket. Ezt a struktúrát követve hozhatunk létre feltételes állítást:
variable_name[(conditional_statement)]
Ha a változó_neve a változóra hivatkozik, akkor azt akarjuk használni az utasításhoz. Létrehozzuk a logikai állítást, azaz változó_neve> 0. Végül a szögletes zárójelet használjuk a logikai utasítás véglegesítéséhez. Az alábbiakban egy példa egy logikai állításra.
1. példa:
# Create a vector from 1 to 10logical_vector <- c(1:10)logical_vector>5
Kimenet:
## [1]FALSE FALSE FALSE FALSE FALSE TRUE TRUE TRUE TRUE TRUE
A fenti kimenetben R minden értéket felolvas és összehasonlítja a logikai_vektor> 5 utasítással. Ha az érték szigorúan meghaladja az ötöt, akkor a feltétel IGAZ, egyébként HAMIS. R visszaadja az IGAZ és HAMIS vektorot.
2. példa:
Az alábbi példában azokat az értékeket szeretnénk kivonni, amelyek csak a „szigorúan meghaladják az ötöt” feltételt teljesítik. Ehhez a feltételt be tudjuk tekerni egy szögletes zárójelbe, amelyet megelőz az értékeket tartalmazó vektor.
# Print value strictly above 5logical_vector[(logical_vector>5)]
Kimenet:
## [1] 6 7 8 9 10
3. példa:
# Print 5 and 6logical_vector <- c(1:10)logical_vector[(logical_vector>4) & (logical_vector<7)]
Kimenet:
## [1] 5 6