Mi a lapozás?
A személyhívás olyan tárolási mechanizmus, amely lehetővé teszi az operációs rendszer számára, hogy oldalak formájában beolvassa a folyamatokat a másodlagos tárolóból a fő memóriába. A személyhívási módszerben a fő memória a fizikai memória kis, rögzített méretű blokkjaira oszlik, amelyeket kereteknek nevezünk. A keret méretét meg kell tartani az oldal méretével, hogy maximálisan kihasználhassa a fő memóriát és elkerülje a külső töredezettséget. A személyhívást az adatok gyorsabb eléréséhez használják, és ez logikus fogalom.
Ebben az Áttekintés oktatóanyagban megtudhatja:
- Mi a lapozás?
- Példa
- Mi az a személyhívó védelem?
- A lapozás előnyei
- A lapozás hátrányai
- Mi a szegmentálás?
- A szegmentálás előnyei
- A szegmentálás hátrányai
Példa
Például, ha a fő memória mérete 16 KB, a keret mérete pedig 1 KB. Itt a fő memória 16 darab, egyenként 1 KB méretű képgyűjteményre oszlik.
4 külön folyamat van a rendszerben, amelyek A1, A2, A3 és A4 méretűek, mindegyik 4 KB. Itt az összes folyamat 1 KB-os oldalakra van felosztva, hogy az operációs rendszer egy oldalt egy keretben tárolhasson.
A folyamat elején az összes keret üres marad, így a folyamatok összes oldala összefüggő módon kerül tárolásra.
Ebben a példában láthatja, hogy A2 és A4 egy idő után a várakozási állapotba kerül. Ezért nyolc keret üres lesz, és így más oldalak tölthetők be az üres blokkokba. A 8 oldalas (8 KB) A5 folyamat vár a készenléti sorban.
Ebben a példában láthatja, hogy nyolc nem összefüggő keret van, amely elérhető a memóriában, és a lapozás rugalmasan tárolja a folyamatot a különböző helyeken. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy A2 és A4 helyett az A5 folyamat oldalait töltsük be.
Mi az a személyhívó védelem?
A személyhívási folyamatot egy további, érvényes, érvénytelen bit nevű bit beszúrásának koncepciójával kell megvédeni. Lapozás A memória védelme a lapozásban úgy érhető el, hogy minden oldalhoz védelmi biteket társít. Ezek a bitek az egyes oldaltáblázat-bejegyzésekhez vannak társítva, és védelmet adnak meg a megfelelő oldalon.
A lapozás előnyei
Itt vannak a személyhívó módszer használatának előnyei:
- Könnyen használható memóriakezelő algoritmus
- Nincs szükség külső töredezettségre
- Könnyű a váltás az azonos méretű oldalak és az oldalkeretek között.
A lapozás hátrányai
Itt vannak a lapozás hátrányai / hátrányai:
- Belső széttagolódást okozhat
- Komplex memóriakezelési algoritmus
- Az oldaltáblák kiegészítő memóriát fogyasztanak.
- A többszintű személyhívás memória-referenciához vezethet.
Mi a szegmentálás?
A szegmentálási módszer szinte hasonlóan működik, mint a lapozáshoz, a kettő között csak annyi a különbség, hogy a szegmensek változó hosszúságúak, míg a lapozási módszerben az oldalak mindig rögzített méretűek.
A programszegmens magában foglalja a program fő funkcióját, adatszerkezetét, segédfunkcióit stb. Az operációs rendszer szegmenstérkép-táblázatot tart fenn az összes folyamathoz. Tartalmaz egy listát a szabad memóriablokkokról, azok méretével, szegmensszámaival, valamint a fő memóriában vagy a virtuális memóriában található memóriahelyekkel.
A szegmentálási módszer előnyei
Itt vannak a szegmentálás előnyei / előnyei
- Védelmet nyújt a szegmenseken belül
- A megosztást több folyamatra hivatkozó szegmensekkel érheti el.
- Nem kínál belső széttagoltságot
- A szegmens táblák kevesebb memóriát használnak, mint a lapozás
A szegmentálás hátrányai
Itt vannak a szegmentálás hátrányai / hátrányai
- A szegmentálási módszerben a folyamatok betöltődnek / eltávolításra kerülnek a fő memóriából. Ezért a szabad memóriaterület apró darabokra van osztva, ami a külső töredezettség problémáját okozhatja
- Költséges memóriakezelési algoritmus
Összegzés:
- A személyhívás olyan tárolási mechanizmus, amely lehetővé teszi az operációs rendszer számára, hogy oldalak formájában beolvassa a folyamatokat a másodlagos tárolóból a fő memóriába.
- A személyhívási folyamatot egy további, érvényes, érvénytelen bit nevű bit beszúrásának koncepciójával kell megvédeni.
- A lapozás legnagyobb előnye, hogy könnyen kezelhető a memóriakezelő algoritmus
- A lapozás belső széttöredezettséget okozhat
- A szegmentálási módszer szinte hasonlóan működik, mint a lapozáshoz, a kettő között csak annyi a különbség, hogy a szegmensek változó hosszúságúak, míg a lapozási módszerben az oldalak mindig rögzített méretűek.
- A megosztást több folyamatra hivatkozó szegmensekkel érheti el.
- A szegmentálás költséges memóriakezelési algoritmus